Adyliget Hűvösvölgytől északnyugatra, Máriaremetétől délre lankás magaslaton helyezkedik el. Nyaraló- kertvárosi formája az 1930-as években alakult ki. Régebbi elnevezése Tisza István- kertváros volt. Hűvösvölgyből a 63-as autóbusszal közelíthető meg. Budaliget Máriaremete és Pesthidegkút- Ófalu vonalától nyugatra terül el a csendes, családi házakkal beépített rész. Hűvösvölgyből az 57-es és a 157-es autóbusszal lehet elérni. Erzsébetliget Szép fekvésű hely kertes házakkal Pesthidegkút - Ófalutól északkeletre, a gerecsepusztai templom, a Kővár és a Hármashatár-hegyi vitorlázó-repülőtér szomszédságában. Az 57-es, a 64-es és a 164-es autóbusz néhány megállója érinti Erzsébetligetet. Erzsébettelek A Hűvösvölgyi út és a Nagykovácsi út közötti rész neve, a gyermekvasút kiindulópontja, kedvelt kirándulóhelye a Nagyrét. - Az utóbbi elnevezés valószínűleg Erzsébet királynéről kapta a nevét. Hársakalja Pesthidegkút virágnevű utcáitól keletre a Vadaskert-hegy erdővel borított lejtős vidéke. A Glück Frigyes erdei sétaút keresztülvezet a hangulatos tájon. Hűvösvölgy Egyik oldalról az Ördög-árok, a Nagyhárs-hegy és a Fazekas-hegy, a másik oldalról a Vadaskert által közrefogott völgyszakasz, amely felső részén összeszűkül, és ott mindkét oldalán erdős. Kedvelt kirándulóhely. A völgyben járó 56-os villamossal párhuzamosan halad az autóút, amelyet ősi vadgesztenyefák szegélyeznek. Kővár Megközelíteni az 56-os busszal lehet Hűvösvölgyig, majd a Hidegkúti úton át az Arad utcától gyalogosan érhetjük el a Kővár dombos területét. A kiskertes családi házak szomszédságában terül el a vitorlázó-repülőtér. A Vörös-kővár 339 méteres magaslatáról jól látható az óbudai hegyek hosszú vonulata a Les-hegytől az Újlaki- hegyig. Kurucles A Ferenc-halom északi, északkeletei lábánál húzódó völgy. A XIX. század eleji térképeken Maxengraben, majd Kurutzenwinkel néven szerepelt. Döbrentei Gábor javasolta a Kurucles magyarítást. A terület azért kapta nevét, mert a hagyomány szerint Rákóczi kurucai innen nyugtalanították a budai vár osztrák őrségét. J. Ferdinand Miller 1760-ban rendkívüli vakmerőségükről írt. Máriaremete Régen Pesthidegkúthoz tartozott a kedvelt kiránduló- és búcsújáró hely a Remete-szurdok kapujában. A templom mellett az egykori szervita rendházban ma nyugdíjas pedagógusok otthona működik. Az 57-es körjáratú autóbusszal közelíthető meg a jó levegőjű, kertes villanegyed. Pasarét Mai nevét Buda város 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával nyerte a régi Disznó-rét (Sauwiesen) név helyett Abdur-Rahmán pasa, Budavár parancsnokának emlékére, aki 1682-ben halt hősi halált a vár védelmében. Döbrentei kommentárja szerint az elnevezés egyúttal emlékeztetni kíván általában a 150 éves török hódoltság idejére, valamint az országnak a magyar nagyurak pártoskodása miatti összeomlására. Pasarét az Ördög-árok völgyének a Városmajor és a Lipótmező közötti szakasza, amely a Törökvész felé húzódik fel. Az 1930-as évektől szép előkertes villanegyed. Előtte a Pesti Téglagyár Rt. hatalmas gyártelepe volt. Pesthidegkút - Ófalu A ma kerületünkhöz tartozó terület Nagy-Budapest kialakulása előtt (1950) önálló nagyközség volt. A község nevét, egyes feltevések szerint, a temploma előtti hideg, bővízű kútról kapta. Ófalu IV. Béla idejében már létezett, területén római emlékeket is találtak. A faluban több műemlék-jellegű épület, kúria és egyházi emlék található. Petneházy rét Az elnevezés Petneházy Dávidnak állít emléket, aki 1686. szeptember 2-án Budavár falára az elsők között hágott fel, hogy ott kitűzze a magyar lobogót. A régi német elnevezés (Sonnenwirthswiesen) helyett Döbrentei javaslatára keresztelték át. -A Petneházy-rét a Nagy-Hárshegytől nyugatra fekszik, közvetlenül a Kis-Ördög-árok könyökénél. Az árok két részre osztja a csendes, kikapcsolódásra alkalmas üdülőtelepet. Remetekertváros A remete név az egykori itt élt erdei remetére utal. - Hűvösvölgytől északnyugatra, a Hűvösvölgyi út végén, a Máriaremetei út két oldalán 1930-1940 között benépesült villanegyed. Rézmál, Rózsadomb A Rókus-hegytől délre és délkeletre, a Dunáig lenyúló terület. A Rézmál elnevezés az 1847-es új dűlőnevek egyike. Az addig használt Kálváriahegy (Kalvarienberg) és Kőbánya (Kreidebruch) nevek helyett, azzal az indoklással javasolta Döbrentei Gábor, hogy egy 1394-es oklevél a Rézmál nevet már említi. A városi közgyűlési határozatba foglalt kommentár a továbbiakban azt mondja, hogy Rézmál Rózsahegyet jelent, azaz a szintén használatban lévő Rózsadomb (Rosenhügel) elnevezés nem Gül Babára, a „Rózsák Atyjá"-ra, illetve a Mecset utcában lévő türbéjére (sírkápolnájára) utal, hanem jóval korábbi eredetű. A területet fekvése kiválóan alkalmassá tette szőlőművelésre, illetve az itt található agyagos földet téglavetők is hasznosították a XIX. században. Széphalom Kertvárosi lakótelep a pesthidegkúti medence délkeleti részén a Kővár, a hidegkúti Vár-hegy homokos lejtőjén. A Széphalom költői név, Kazinczyra utal. A terület a hidegkúti autóbuszokkal közelíthető meg. Szépvölgy A dűlőkeresztelő alkalmával kapta nevét a német Schönthal lefordításával. A Látó-hegy és a Remete-hegy közötti V alakú szurdok méltán viseli a Szépvölgy elnevezést. Nagyobb részben kertes villákkal, családi házakkal beépített terület. A Kolosy térről induló autóbuszokkal közelíthető meg. Törökvész 1686-ban Budavár visszavétele alkalmával egy török hadsereg pusztult itt el. A korabeli tudósítások alapján II. Szulejmán Budavár őrségét akarta megerősíteni, három ízben vezényelt ide csapatokat. Első alkalommal a keresztény seregek nyolcezer főből háromezret, a második alkalommal ugyanitt tízezer főből kétezret öltek meg, a harmadik kísérlet is hasonló eredménnyel járt, mert kétezer janicsárból legfeljebb ötszáznak sikerült a várba jutnia. - A régi, Rochusberg Döbrentei javaslatára vette fel a Törökvész nevet, utalva a török csapatok megsemmisítésére.- A Pasarét feletti hegyoldal és fennsík neve, amely a Rókus-hegy és az Apáthy-szikla között terül el. Mára a terület teljesen beépült, lakótelepe és villanegyede ablakaiból pompás kilátás nyílik a Sváb-hegyre. Vérhalom A Ferenc-hegy felső része, a Rókus-hegy és a Rózsadomb közötti nyereg. A városrész nevét 1847-ben kapta. A Thuróczy-krónika (1488) szerint itt temették el a belviszályok áldozatait, így Hédervári Kontot, a „kemény vitézt" és 31 társát, ide temették Hunyadi Lászlót (1457) is, akinek holttesét a következő évben Gyulafehérvárra szállították. Ezekre az eseményekre emlékeztet a Vérhalom tér és a Vérhalom utca elnevezés is. Ma a Rózsadomb villanegyede. Zöldmál Széles hegynyereg a Ferenc-hegy, a Pál-völgy és a Csatárka között. Döbrentei Gábor adta a nevét a Grüner Graben (Zöldárok) elnevezés helyett. A „mál" utótag a hegyoldal déli fekvésű melegebb lejtőit jelöli (mint ahogy Rézmál nevénél írtuk). Az utóbbi években a terület képe átalakult, a kertes villák mellett sokemeletes házak épültek.
|
II/A városrészei
